A négyfős család az egyik gyermekük születésnapját ünnepelni indult a siófoki strandra. Mint utóbb kiderült, az édesapa már otthon fájlalta a mellkasát. Tíz emberből nyolc ilyenkor még nem gyanakszik, az ő fejében azonban megfordult, hogy felkeresse a háziorvosát, de úgy döntött, majd másnap... A strandon a vízibiciklizésről végül lemondtak – ez volt a férfi egyik szerencséje. A másik pedig az, hogy a fehérvári kórházban dolgozó házaspár, Szegvári Éva és férje, Szántó Pál épp a közelben voltak.

"Közelről hallottam, ahogy egy kislány elkezd kiabálni, sikítani, édesanyja is próbált kétségbeesetten segítséget kérni – ekkor már láttuk, hogy egy férfi fekszik a földön" – emlékezett vissza Éva, aki a Szent György Kórház Kardiológiai Osztályán dolgozik.

"A férjemmel azonnal odasiettünk, ennyi év egészségügyi tapasztalattal a hátunk mögött azonnal láttuk, nagy a baj. A hátára fordítottuk, megnéztük a pulzust, ám nem voltak életjelek, nem lélegzett."

Innentől a házaspár beszámolója szerint felgyorsultak az események. Pál – Éva férje, aki 45 éve dolgozik az egészségügyben – azonnal megkezdte az újraélesztést, ketten is hívták közben a mentőket. Mindenki tisztes távolból figyelte az eseményeket, egy fürdőző kivételével, aki próbált a házaspárnak segíteni. Éva, mikor körbenézett, látta a megdöbbenést és a tanácstalanságot az arcokon. Közben faggatta a feleséget, milyen korábbi betegségei voltak a férjének. Éva szintén jelen lévő nővére pedig próbálta tartani a lelket a családban.

"Gyakorlatilag a férjem tartotta életben a mellkaskompresszióval a férfit, amíg kiért a mentő. Nagyon felkészült mentőorvos érkezett, két ápolóval – azonnal felvilágosítottuk őket, mi történt, és elmondtuk, hogy hol dolgozunk. 40 percig küzdöttünk az életéért, mire sikerült vénát biztosítani, gyógyszereket, infúziót kapott. Felváltva élesztette őt újra a férjem és a mentős, igazi csapatmunka volt" – mondta az ápolónő, aki még jóval az eset után is felzaklatódott a történtek felidézésétől, pedig munkájából adódóan nem először kell krízishelyzetben helytállnia.

Húsz percig állt fenn a kamrafibrilláció, az EKG értékek alsófali infarktust mutattak. Kritikus állapotban szállították a beteget a Fejér Vármegyei Szent György Kórház Kardiológiai Osztályára, ahol Dr. Lőrincz Márton Ákos volt épp az ügyeletes orvos, behívták a szívkatéteres teamet. Sikerült tágítani a koszorúeret, majd hipotermiás eljárást alkalmaztak, melynek során 24 órán keresztül hűtik a beteget annak érdekében, hogy az agyi funkciók ne sérüljenek.

Éva másnap találkozott a beteggel, mellé osztották be, később a férje is meglátogatta a férfit az egyik éjszakás műszakját követően. "Leírhatatlan, amit éreztem – én ébreszthettem, amikor végre levehettük a gépekről" – mesélte könnyeivel küszködve Éva. Mint mondta, 32 éves pályafutása alatt még nem tapasztalt hasonlót – egy 40 perces újraélesztést követően csoda kell ahhoz, hogy ne legyenek komplikációk, az első 12 óra kritikus. A beteg azonban a gyors és profi beavatkozásnak, valamint a Kardiológiai Osztályon dolgozó csapatnak köszönhetően teljesen felépült, egy hét kórházi kezelés után a saját lábán sétált ki az ajtón, szövődmények nélkül. Már csak rehabilitációs kezeléseken vesz részt vidéken.

Éva diplomás ápolónő. Soha nem volt számára kérdés, milyen hivatást válasszon magának. Férje, Pál, 45 éve dolgozik a szakmában, eleinte mentősként dolgozott, majd a sürgősségi csapatát, később a Neurológiai Osztályt erősítette, jelenleg a kórház Pulmonológia Osztályán dolgozik.

"Úgy érzem, hogy ezért a pillanatért volt érdemes az egészségügyet választani annak idején" – mondta az ápolónő, aki még mindig az események hatása alatt van. A család végtelenül hálás nekik, Éva egy karkötőt is kapott a kislányoktól, rajta egy angyalkával. Ez a medál élete végéig emlékeztetni fogja őt arra a bizonyos napra, és bizonyítja, hogy angyalok – néha ápolónak „álcázva” – igenis léteznek!

A Szent György Kórházban dolgozó házaspár ápolási igazgatói dicséretben részesült.

Forrás: infostart.hu, kép: OKFŐ