Az egyik legrangosabb nemzetközi orvosi folyóiratban jelent meg 2023. február 1-én egy tanulmány az Országos Onkológiai Intézet és a University Hospital, Erlangen vezetésével végzett klinikai vizsgálat 10 éves eredményeiről (The Lancet Oncology). A cikk megosztott első szerzője Prof. Dr. Polgár Csaba, az intézet főigazgató főorvosa, társszerzője Prof. Dr. Major Tibor a Sugárterápiás Központ vezető klinikai sugárfizikusa.

A kutatás során azt vizsgálták, hogy korai stádiumú emlődaganatos nőbetegeknél a műtétet követő standard teljesemlő-besugárzást kiválthatja-e az ún. gyorsított részleges emlőbesugárzás, amikor a teljes emlő helyett csak az eltávolított daganat közvetlen környékét sugarazzák be. Utóbbi esetben a betegeket brachyterápiával kezelték, melynek során az emlőbe beültetett vékony katéterek segítségével juttatták be a sugárforrást a betegbe és belülről végezték a besugárzást (tűzdeléses brachyterápia).

Hét európai ország tizenhat kórháza vett részt a vizsgálatban, amibe 2004 és 2009 között 1328 beteget választottak be. A betegeket véletlenszerűen sorolták be a kétféle kezelési módszer egyikébe. A teljesemlő-besugárzás 6 hétig tartott, míg a brachyterápiás kezelés 5 napig. A vizsgálat elsődleges célja a helyi daganatkiújulás összehasonlítása volt a kétféle kezelési technikánál, de összevetették a késői mellékhatások kialakulásának arányait is. Tíz éves követési idő után 1.58% és 3.51% volt a helyi daganatkiújulás a teljes emlőt besugarazott, ill. a brachyterápiával kezelt betegeknél, de a különbség statisztikailag nem volt szignifikáns. Hármas fokozatú késői mellékhatások (leggyakrabban fibrózis) jelentősen kisebb arányban alakultak ki a brachyterápiát követően (1% vs. 4%).

A tanulmány eredményei megerősítették a korábbi megállapítást, hogy a tűzdeléses brachyterápia biztonságos és hatékony kezelési módszer korai stádiumú emlődaganatos betegek sugárkezelésénél és megfelelően kiválasztott betegcsoportban alternatívaként választható a teljesemlő-besugárzás helyett. A szakirodalomban ez az első olyan tanulmány, ami ilyen hosszú követési idővel bizonyította a kétféle besugárzási módszer hasonló hatékonyságát. A kezelés előnye, hogy kisebb besugárzott térfogatra rövidebb idő alatt is leadható a szükséges sugárdózis és a betegek kevesebb mellékhatással és jobb kozmetikai eredménnyel gyógyulnak.
A klinikai kutatást a Német Ráksegély Alapítvány (Deutsche Krebshilfe) támogatta. A klinikai kutatásban résztvevő magyar munkatársak a Nemzeti Tumorbiológiai Laboratórium NLP-17 számú projektjének és a Tématerületi Kiválóság Program (TKP2021-EGA-44) támogatásával végezték munkájukat.

Forrás, fotó: Országos Onkológiai Intézet