Pest vármegye is csatlakozott a rendszerhez, keddtől pedig a fővárosban is átalakult a háziorvosi ügyeleti rendszer, ami így az egész országban egységessé vált. De mit jelent ez a gyakorlatban? Mikor és milyen panaszokkal keressük fel mostantól a háziorvosunkat, mikor lehet szükségünk ügyeletes orvosra, és mikor kell továbbra is a mentőket hívni? Mutatjuk a részleteket!

Miért volt szükség erre?

A koronavírus-járvány rávilágított, hogy a korábbi ügyeleti rendszernek hiányosságai voltak. Ezért 2022 nyarára új koncepció született, amit az egészségügyi államtitkárság, az orvosszakmai kollégiumok országos vezetői, az Országos Kórházi Főigazgatóság és az Országos Mentőszolgálat közösen készítettek.

Mi a legnagyobb előnye?

Az új alapellátási ügyeleti rendszer egyik előnye, hogy eltűnnek a megye-, kerület- és városhatárok: amennyiben szükséges, a beteget arra az ellátóhelyre irányítják, amely hozzá a legközelebb van. Például ha egy győri éppen Budapesten tartózkodik és ügyeleti időben ellátásra szorul, akkor azt a fővárosban is megkaphatja. Vagyis nem a lakcímkártya alapján döntenek a betegek ellátásáról – mondta Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója az Indexnek.

Hogyan működik az új rendszer?

A 0-24 órában elérhető 1830-as központi ügyeleti számot tárcsázva az irányítószám megadása után a rendszer azonosítja a legközelebbi ügyeleti területet, ellátóhelyet, majd kapcsolja a kezelőt. A hangot rögzítik (30 évig őrzik meg a felvételeket), a visszakereshető hívás alatt a mentőszolgálat szakembere felméri a beteg állapotát, és az adott helyzetre a legmegfelelőbb megoldást kínálja, ami lehet telefonos tanácsadás, ellátóhelyre irányítás, ügyeletes orvost is küldhetnek a beteghez, vagy sürgős esetben mentőautót is riasztanak hozzá.

Hol érhető el a gyermekügyelet?

Az ügyeleti gyermekellátás országszerte szintén a 1830-as számon keresztül érhető el, és a hívásfogadó tudja megmondani, hogy adott helyzetben mi a legjobb megoldás, például a három speciális budapesti gyermekellátóhely közül melyik van legközelebb.

Mikor van szükség ügyeletre, és mikor mentőre?

Ügyelethez fordulni a hivatalos ajánlás alapján akut, nem közvetlenül életveszélyes, de a következő háziorvosi rendelésig nem halasztható panaszokkal kell. Ilyen lehet például a nagyon magas, vény nélküli gyógyszerekkel nem csillapítható láz, a hirtelen kialakuló fájdalom vagy görcsök, bizonytalan hasi vagy mellkasi panaszok, krónikus betegségek akut tünetei. A 112-es segélyhívószámot mostantól abban az esetben tárcsázzuk, ha a helyzet életveszélyes, például erős mellkasi fájdalom, nehézlégzés, eszméletlenség lép fel valakinél - olvasható az OMSZ tájékoztató weboldalán.

Hol látják el a betegeket délután 4 óra után Budapesten?

Mostantól Budapesten 15 helyszínen van ellátóhely. A három speciális gyermekellátóhely a Heim Pál gyermekkórház, a Szent János kórház és a XIII. kerület, Révész utcai rendelő. Ezenkívül 14 mobil ügyeleti egység is működni fog, amelyek, ha szükséges, kimennek a beteghez, hogy otthonában kaphassa meg az ellátást. Ezeket a helyeket tömegközlekedéssel 30-60 percen belül, kocsival 1530 percen belül el lehet érni a város minden pontjáról.

Mi lesz a délutáni háziorvosi rendelési idővel?

Hétköznap délután 4 órától este 10 óráig, hétvégén és ünnepnapokon reggel 8 és délután 2 óra között a körzetekben dolgozó háziorvosok az ügyeleti pontokon fogadják a betegeket. Ezután a mentők biztosítják a sürgősségi ügyeletet, ahol az orvosok mellett az egyetemi végzettségű ápolók, mentőápolók, mentőtisztek is fontos szerepet kapnak.
 
•    Budapesten jellemzően 8 és 12, valamint 16 és 20 óra között rendelnek a háziorvosok.

•    Az egészségügyért felelős miniszter szerint nem nyúlnak hozzá a rendelési időhöz.

•    A háziorvos az önkormányzattal megkötött szerződése alapján dönthet úgy is, hogy megtartja az esti rendeléseit is.


Forrás: Metropol