A nők esetében továbbra is az emlőrák, a férfiaknál a prosztatarák a leggyakrabban diagnosztizált daganattípus, derült ki többek között a Magyar Rákellenes Liga szerdai fórumán. Hazánkban 1993 óta április 10-én tartják a nemzeti rákellenes napot, az ideire a Magyar Rákellenes Liga számos érdekes és hasznos előadással készült, a rendezvényen a leggyakoribb daganatos betegségekkel kapcsolatban mutattak be újdonságokat a szakma vezető szakembereinek előadásaival.

Dr. Révész János országos kórház-főigazgató levélben köszöntötte a résztvevőket, amelyben kifejtette, kiemelten fontos téma kapcsán jött létre a rendezvény, hiszen a daganatos megbetegedések nem tekinthetők magánügynek. A diagnózis természetesen az érintetteknek és környezetüknek jelenti a legnagyobb megpróbáltatást, ugyanakkor a rák jellegéből és előfordulási gyakoriságából adódóan jelentős terhet ró a társadalomra, az egészségügyi ellátórendszerre is. Éppen ezért örömteli és megnyugtató, hogy hazánkban kiváló szakemberek veszik fel a harcot nap, mint nap a rákkal, aminek diagnózisa az odaadó orvosi és kutatómunka révén ma már a legtöbb esetben nem egyenlő a halálos ítélettel. Ehhez viszont az összehangolt onkológiai ellátás mellett szükség van edukációra és kommunikációra is, hiszen a megelőzés, a helyes életmód, a korai felismerés, illetve a terápia alatti aktív együttműködés legalább ennyire fontos.

Növelt hatékonyság

Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatóját a rendezvényen elmondta, évente tízezer tüdődaganatos megbetegedést regisztrálnak, és nyolcezren halnak bele a betegségbe. Hozzátette, hogy mivel a tüdőrák az egyik leggyakoribb daganatos betegség, így 2019 óta, Hunchest néven állami szűrőprogram is létezik, amivel elsősorban az 50 és 70 év közötti dohányosokat próbálják elérni. A tüdőrákos esetek 80 százalékát a dohányzás okozza, és átlagosan minden 7-8. dohányosnál alakul ki.Polgár Csaba, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója az emlőrák egy új, úgynevezett brachiterápiás sugárkezelését mutatta be. Ez egy daganatközeli terápia, amely során a sugárzó izotópot vezetik be egy vékony műanyag katéteren át a kritikus helyre. A brachiterápia kiváltja a 3-5 hetes, de legalább 3 hetes sugárkezelést, helyette négy nap, újabban már csak két kezelés történik. A rövidebb kezelési idő mellett további előnye az eljárásnak, hogy kíméli az ép szöveteket, kevesebb mellékhatása van és az egészségügyi személyzet sem kap sugárterhelést. Bíztató eredmény, hogy az Európai Brachiterápiás Társaság ötéves, spanyol-magyar együttműködésben megvalósított kutatásának eredményei szerint a résztvevők 96 százalékánál öt év után sem újult ki a betegség.

Robotsebészet

A robotsebészet friss magyarországi eredményeit mutatta be Tenke Péter, a Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház urológiai osztályának osztályvezető főorvosa. A robotasszisztált eljárás olyan beavatkozásoknál használható, ahol eddig nyitott vagy laparoszkópos műtét történt. Az eszközök mobilisabbak, kisebb a beteg és az egészségügyi személyzet terhelése, és segítségükkel olyan helyek is elérhetőek a testben, amelyek eddig nem.A szakember beszámolt arról is, hogy a robotsebészeti eljárásokat jellemzően a prosztatadaganatoknál, a hasi, nőgyógyászati és mellkassebészeti beavatkozásoknál alkalmazzák, de hamarosan fej-nyaki műtéteket is végeznek majd ezzel a módszerrel.

Szűrőprogram

A Magyar Rákellenes Liga a kezdetektől aktív résztvevője a „Helybe visszük a szűrővizsgálatokat” programnak. Ezért a rákellenes nap alakalmából a szervezet öt Miskolc környéki helyszínen, a Magyar Orvostanhallgatók Szövetsége pedig a négy orvosegyetemi városban, azaz Budapesten, Debrecenben, Pécsen és Szegeden szervez buszos szűréseket az Országos Kórházi Főigazgatóság szűrőbuszos programjával együttműködve.

Forrás: Magyar Rákellenes Liga, fotó: Schutterstock