2014 februárjában az Országgyűlés határozatban mondta ki, hogy „… az ápolói munka megbecsülése érdekében, felismerve és tudva azt, hogy az ápolás presztízsének emelését, az ápolói életpálya fejlődésének előmozdítását minden eszközzel segíteni kell, Kossuth Zsuzsanna születésének évfordulóját, február 19-ét a Magyar Ápolók Napjává nyilvánítja.”
(5/2014. (II. 7.) OGY határozat a Magyar Ápolók Napjáról)

Az emléktáblát 2014 februárjában - az EMMI Arany János utcai épületében - Kossuth Zsuzsanna és a Magyar Ápolók Napja tiszteletére állította a Magyar Ápolási Egyesület és az ÁEEK jogelődje, együtt az Egészségügyi Szakdolgozók XLV. Jubileumi Országos Kongresszusának közönségével.

Az egészségügyi szakdolgozók munkája iránti tiszteletünket fejezzük ki azzal, hogy Kossuth Zsuzsannára emlékezve, az ápolói hivatást gyakorlók megbecsülésének jeleként a Magyar Ápolók Napját ünnepeljük. 
A 2014 óta hagyománnyá vált koszorúzáson az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága nevében Dr. Fábián Károly egészségügyi fejlesztésekért felelős helyettes-államtitkár, az ÁEEK képviseletében Dr. Páva Hanna főigazgató-helyettes, a Magyar Ápolási Egyesület alelnökeként Bugarszki Miklós, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökeként Dr. Balogh Zoltán vett részt. Tiszteletét tette a Magyar Ápolási Egyesület elnöke, Minya Tünde, az egyik alapító tag, Vártok Józsefné is. 

A résztvevők beszédeikben az alábbi gondolatokat emelték ki: 
A magyar ápolók példaképének, Kossuth Zsuzsanna eszmei örökségének legfontosabb üzenete a mindenkori segíteni akarás, az emberek szeretete és tisztelete. A beteg ember csak akkor lehet elégedett, ha bízhat az ápolójában, akitől megértést és azonnali segítséget kaphat, ha szüksége van rá. Ebben a szellemben, a törődő, figyelmes, szakmájukat értő ápolók iránti tisztelettel emlékezünk Kossuth Zsuzsannára. 

Dr. Páva Hanna, az ÁEEK EFF főigazgató-helyettese külön kiemelte Kossuth Zsuzsanna újító szellemiségét, melyet véleménye szerint mindenkor szem előtt tartva kötelességünk továbbvinni.

Továbbá mindannyian külön kihangsúlyozták: a mára már hagyománynak tekinthető koszorúzás – az országos megemlékezések mellett – arról az erkölcsi elismerésről és háláról szól, amit az egészségügyi szakdolgozók érdemelnek mindennapos, sokszor emberfeletti erőfeszítéseikért, hivatásuk áldozatos gyakorlásáért.