A kontinens egyik legkorszerűbb besugárzóközpontja Budapesten, az Országos Onkológiai Intézetben lesz, miután hamarosan újra cserélik az összes régi berendezést. Az utóbbi évek vidéki fejlesztéseivel együtt a hazai sugárterápia az európai középmezőny felső részébe kerül.

Márciusban megkezdődik és az év végére vagy 2018 elejére be is fejeződik az a beruházás, amelynek részeként az Országos Onkológiai Intézet összes régi sugárterápiás berendezését újra cserélik, és az azokhoz szükséges bunkereket is át-, illetve megépítik – közölte lapunk érdeklődésére az intézet főigazgatója.
Kásler Miklós professzor elmondta: hat besugárzókészülékük közül öt már elavultnak számított. Kettőt már korábban, mintegy másfél milliárd forint értékben saját költségvetésből lecseréltek, hármat pedig a következő hónapokban fognak. Két új gyorsítóról és egy 18 éves kobaltágyúról van szó, amelyek mellé még egy, a legkorszerűbb technológiát képviselő energiatakarékos, CyberKnife névre hallgató sugárterápiás berendezés is érkezik. Ez egy robotkarral összekapcsolt lineáris gyorsítós rendszer, ahol a sugárnyaláb csaknem tetszőleges pozícióból, extrém pontossággal irányítható a test bármely részén elhelyezkedő daganatra. Az egészségügyileg engedélyezett határértékek és a nagyobb teljesítményű gyorsítók telepítése miatt a berendezések bunkereinek sugárvédelmét is meg kell erősíteni.

Az intézetnek így összesen hét olyan sugárterápiás berendezése lesz, amelyek mindegyike a legmodernebbnek számít a saját kategóriájában, ezzel létrejön Európa egyik legkorszerűbb besugárzóközpontja – mondta Kásler Miklós. Ennek különös jelentősége van hazánkban, ahol vezető halálok a rák, és abban az országos központban, s ahol évente kilencezer daganatos beteg kap besugárzást, az összes ilyen terápián átesett páciens majdnem egyharmada.

A főigazgató kifejtette: bár a rákbetegek kezelése továbbra is a műtét, a sugár-, illetve a kemoterápia hármas egységére épül, a sugárterápia szerepe az utóbbi években felértékelődött. Megjelentek ugyanis olyan technológiák, amelyek segítségével nagyobb hatásfokkal roncsolható a tumor úgy, hogy közben a korábbinál is nagyobb védelmet lehet biztosítani a körülötte lévő ép szerveknek, szöveteknek. Hozzátette: sugárterápiára persze nem minden onkológiai betegnek van szüksége, ám döntő többségüknek igen.

A rákszűrés a kulcs

A rákellenes küzdelemben vállalnak aktív szerepet azok a civil szervezetek, amelyek a február 4-i rákellenes világnap alkalmából aláírt szándéknyilatkozattal vállalták, hogy ismeretterjesztő anyagokkal, illetve szűrővizsgálatokkal segítik a daganatos megbetegedés minél korábbi felismerését. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár a rendezvényen arról beszélt, hogy a rák elleni küzdelemhez nem elég az ellátórendszer, az egyén felelőssége, a rendszeres szűrővizsgálatok elengedhetetlenek a megelőzésben. Kitért arra, hogy Magyarországon mindenfajta szűrési program elérhető, de ehhez el kell menni a vizsgálatokra. Szavait alátámasztják az orvosok tapasztalatai, akik szerint olyan kevesen járnak szűrésre, hogy tízből hét daganatot már csak áttétes stádiumában vesznek észre. Ez is közrejátszik abban, hogy ma minden negyedik magyar rákban hal meg. 2005 és 2015 között folyamatosan nőtt a daganatos megbetegedések száma, annak ellenére, hogy az európai uniós támogatásokból – amelyekből több mint ötszázmilliárd forintot fordítottak egészségügyi célú fejlesztésekre – nyolcvanmilliárd forintnál is többet költöttek célzottan a daganatos megbetegedések korai felismerésére, megelőzésére, gyógyítására.

Forrás: Magyar Idők