Magyarország társadalmi és gazdasági felzárkózása elképzelhetetlen hatékonyan működő egészségügyi ellátórendszer nélkül. Az ellátórendszer működtetéséhez és stratégiai fejlesztéséhez alapfeltétel az ágazat vezetésének, az ellátó-, ágazatirányító-intézményeknek (GYEMSZI, OEP, ÁNTSZ, EEKH), valamint az állampolgároknak információ-igényét magas fokon kiszolgáló informatikai rendszer.

Az informatikai fejlesztések ütemezett megvalósítására az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Egészségügyért Felelős Államtitkársága dolgozta ki az uniós forrásokból megvalósítandó Nemzeti Egészségügyi Informatikai Rendszer e-Egészségügy projektek egységes ágazati informatikai koncepcióját. A koncepció illeszkedik a Semmelweis Terv céljaihoz, az Új Széchenyi Terv Operatív Programjaihoz, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Infokommunikációs Államtitkársága által koordinált Digitális Megújulás Cselekvési Tervhez. Az e-Egészségügy a megvalósuló fejlesztések által naprakész, hiteles információkat szolgáltat a megfelelő helyen, feldolgozottsággal és formában, döntés-támogatást nyújt az ágazati igazgatási (elemzési, hatósági, stb.) és egészségügyi ellátási (diagnosztikai, terápiás, stb.) feladatok során, segíti az állampolgárok tájékozódását, végül betegút-szervezést, kapacitás-tervezést és –menedzsmentet valósít meg.

Az e-Egészségügy révén orvosolni lesz lehetséges a korábbi idők olyan, adatminőséggel kapcsolatos problémáit is, mint az idősoros, hiteles, ill. közhiteles törzsadatok hiánya,  a 90-es évek elején meghatározott, mára már elavult adatszerkezetek, az adatkésedelem, vagy a hiányos adatszolgáltatás.

A 2007/13–as uniós programozási időszakban a hazai egészségügy fejlesztésére fordítható források felhasználásának üteme elmarad a tervezettől. Ennek egyik oka az, hogy az egészségügyi informatikai fejlesztések megtervezése felelős döntést igényelt. Ezen rendszereket nem csupán kialakítani és bevezetni kell, hanem fenntartani és továbbfejleszteni az egészségügyi szolgáltatások fejlődésével összhangban.

Az IT fejlesztéseket összefogó, központilag integráló e-Egészségügy programon belül létrejön az ágazati közhiteles alapadatok katalógusa és ezek nyilvántartása, ami az ágazat intézményi információs-, elszámoló- és jelentési rendszereinek központi és hiteles alap-adatforrása, egyúttal a közhiteles ágazati alapadatok elérésének megkerülhetetlen eszköze. Kijelölésre kerülnek az egyes adatkörökért elsődlegesen felelős, kizárólagos adatgazdák az egységes ágazati adatkezelés megteremtésére, a redundancia és átláthatatlanság megszűntetésére. A validátor funkcionalitás kiépítésével pedig felülvizsgálatra és szabványosításra (egységesítésre) kerül az ágazatban használt legfontosabb jelentések adattartalma (az ágazati portál alapadatai és szabályai szerint), és kerülnek a megfelelő intézményhez feldolgozásra. Az ágazati jelentéseket fogadó irányító intézmények (OEP, ÁNTSZ, szakmaregiszterek, stb.) ügyviteli folyamatai és rendszerei alapvetően nem változnak, csak annyiban, amennyiben az ágazat jelentési rendszerében használt adatstruktúrák racionalizálásra kerülnek.

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér az ellátó-hálózat informatikai rendszerei együttműködésének biztosítása érdekében létrehozandó egységes informatikai környezet. Magába foglalja a közös adat-szótárakat, az összevont kapcsolattartást megvalósító komponenseket és itt fogalmazhatók meg az adatáramlást, és adatgyűjtést rendező szabályok és eljárások. A módszer legfontosabb jellemzője, hogy megtartja az intézmények korábbi informatikai rendszerei autonómiáját, de megteremti azok összekapcsolhatóságát.

Az egészségügyi ellátórendszer intézményei számára a központi informatikai szolgáltatásokhoz való  fizikai csatlakozási képességét a kapcsolódó TIOP 2.3.3. projekt keretében teremtik meg.

A szakmai munka hat tematikus munkacsoportban zajlik: Integrációs Munkacsoport, Nyilvántartás Munkacsoport, Jelentés-továbbítás Munkacsoport, IT Munkacsoport, Jogi Munkacsoport, Pénzügyi Munkacsoport.