A kórházban február 23-án tartották meg az első előadássorozatot, melyen a zalaegerszegi Deák Ferenc Technikum egészségügyi ágazatán tanuló diákok vettek részt. A program megvalósítását dr. Hodossy-Virágh Andor bőrgyógyász szakorvos kezdeményezte, amelyhez a Zala Megyei Szent Rafael Kórház vezetése támogatását adta.

Az előadás-sorozatban az alábbi előadások hangzottak el:

  • Dr. Albert-Baróti Bíborka infektológus a fertőző betegségek megelőzéséről beszélt.
  • Dr. Nagy Mátyás belgyógyász Hasmars című előadásában a hasmenés okait tárgyalta.
  • Dr. Sőth Szabolcs diabetológus szakorvos az I-es és a II-es típusú cukorbetegségek között vont párhuzamot.
  • Dr. Felső Péter a védőoltások fontosságáról szólt, kiemelve a HPV-oltás jelentőségét.

Fertőző betegségek tüneteiről, megelőzésük módjairól

Vírusokkal, baktériumokkal, gombákkal, parazitákkal élünk együtt, amelyeknek csak kisebb része a barátunk. Nagyobb részük fertőző betegségeket okoznak, amiben például a személyi higiénia be nem tartásával mi is szerepet játszhatunk. A fertőző betegségek okairól, megelőzésének módjairól beszélt előadásában dr. Albert-Baróti Bíborka. A Zala Megyei Szent Rafael Kórház infektológusa a zalaegerszegi Deák-technikum diákjainak tartott egészségnevelő program egyik előadója volt.

A fertőzéseket szemmel nem látható mikroorganizmusok, kórokozók okozzák, amelyek a szervezet szempontjából jókra és rosszakra csoportosíthatók. Legtöbbje velünk él, bőrünkön vagy a bélflóránkban. A bélben nagyon fontos baktériumok vannak, amelyek az emésztést segítik. A rosszak ugyanúgy velünk élnek, de megtalálhatóak mindenhol a környezetben. A baktériumok mellett betegségeket okoznak a vírusok, hasonlóképpen a gombák és a paraziták, ismertette az infektológus, kiemelve azt, hogy vírusfertőzésre szükségtelen a kizárólag a baktériumokra ható antibiotikumot szedni.

– A kórokozókkal szembeni első védelmi vonalunk a bőr, ameddig meg nem sérül. Csípés, szúrás és vágás okozta réseken bizony fertőzéseket okozhatnak. A gyomor- és bélrendszeren keresztül úgyszintén, mely fertőzések legáltalánosabb tünetei a hányás és a hasmenés. A tenyeret, a kézhátat, az ujjak közét és a csuklót érintő kézmosás éppen ezért fontos, főként wc-használat után. A mosatlan zöldséggel, gyümölccsel akár májgyulladást okozó vírusokat is bevihetünk. A baktériumok okozta szalmonella szempontjából magas kockázatú például a tojás és a csirkehús, ha nem a megfelelő hőfokon sütjük, főzzük. A hányással és a hasmenéssel járó szalmonella-fertőzésnek súlyos következményei is lehetnek. Az ételek tárolásánál ne feledkezünk meg arról, hogy ahogy kihűltek, tegyük a hűtőbe, mert különben a baktériumok könnyen elszaporodnak rajta.

A légúti megbetegedések terjedésében a cseppfertőzés a vétkes. A kórokozók a köhögéssel és a tüsszentéssel terjednek. Ilyen volt a koronavírus is. A maszkviselés valamennyire védett, de amióta nem hordunk maszkot, az addig nyugvóban lévő vírusok ismét előjöttek. Aki légúti betegségben szenved, hordjon maszkot, hogy ne fertőzzön meg másokat.

– A húgyúti fertőzések inkább a nőket érinti, mert a férfiaknál jóval rövidebb húgycsövükön keresztül könnyebben bejutnak a kórokozók. A nők hatvan százaléka egyszer az életében biztosan átesik ezen a kellemetlen tünetekkel járó fertőzésen. Kismedencei gyulladás is lehet a vége, amely nehézséget okozhat a babavállalásban. A megelőzés egyik módja a helyes wc-papírhasználat: az elölről hátrafelé történő törlés – hangsúlyozta az infektológus.

Dr. Albert-Baróti Bíborka előadása végén kitért a külföldi utazások alatti fertőzésekre és azok megelőzésére. Azt tanácsolta, hogy mielőtt útra kell valaki, főként olyan országokba, ahol maláriával, tífusszal kell számolni, az ajánlott védőoltásokról, valamint az ottani körülményekről tájékozódjon az utazaselott.hu honlapon.

 

A cukorbetegség a négy egészségügyi közellenség egyike

A cukorbetegség népbetegség, amelyről az ENSZ azt mondja: világméretekben a negyedik egészségügyi közellenség egyike, és a 21. század egyik legjelentősebb nem fertőző, civilizációs betegsége. Dr. Sőth Szabolcs diabetológus szakorvos ezzel a megállapítással kezdte előadását a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház a zalaegerszegi Deák Ferenc Technikum diákjainak a közelmúltban tartott első egészségnevelési programján.

– A cukorbetegség a glükózfeldolgozás zavara, amelynek oka a hasnyálmirigy által termelt inzulin nevű hormon hiánya vagy a szervezet inzulinnal szembeni érzéketlensége. Amikor hiányzik a szervezet szénhidrátháztartásának szabályozásában résztvevő inzulin, a cukor nem tud a sejtekbe belépni, ezért megnő vércukorszint. Ekkor a vese elkezdi kiűríteni a cukrot. A vizet is, amely fokozott szájszárazsággal jár. Ezért fogyasztunk ilyenkor több folyadékot. A fogyással együtt ezek a főbb tünetei a cukorbetegségnek – fejtette ki a diabetológus.

Fiatal korban az 1-es típusú cukorbetegség a jellemző, de bármely életkorban előfordulhat. Hazánkban mintegy 40 ezer embert érint ez az autoimmun betegség, amelynek oka az inzulin hiánya. Látászavar, viszketés, potencia-, menstruációs, illetve sebgyógyulási zavarok is a tünetei közé tartoznak. A diabéteszes ketoacidózis az egyik súlyos akut szövődménye. Elfelejtik beadni az inzulint, vagy alkoholt fogyasztanak. A betegek ilyenkor acetonos lehelettel, bágyadtságra panaszkodva jelennek meg a sürgősségi osztályon. Életveszélyes következménye a kóma. A két torontói orvos által 1921-ben felfedezett inzulint 1922-ben adták először egy kómába esett 13 éves fiúnak, megmentve az életét.

– Inzulinrezisztencia esetében normális mennyiségű inzulin termelődik, de valahogy nem hat eléggé. Genetikai, környezeti okok állnak hátterében. A stressz, a dohányzás és az elhízás is szerepet játszik kialakulásban, kezelésében ezért lényeges az életmódváltás. Az összes cukorbetegség 90 százalékát a 2-es típus teszi ki. A felnőttkori cukorbetegségben még nagyobb szerepe van a helytelen életmódnak, az elhízásnak, a mozgáshiánynak, cukros italok-ételek fogyasztásának. A várható élettartalmat nagyon megrövidíti a cukorbetegség, amely 65 felett minden negyedik embert érint. A 2-es típusú cukorbetegség kezelésében az életmódváltás, a szénhidrát-szegény étrend, a mozgás, illetve a gyógyszeres terápia jön szóba.

Dr. Sőth Szabolcs diabetológus szakorvos beszélt a diákoknak a cukorbetegségek diagnosztikájáról, az inzulinadagoló eszközök technológiai fejlődéséről, amelyek nagy megkönnyebbülést hoztak a betegek számára. A vastag tűvel rendelkező üveg fecskendőket már jó ideje felváltották a mikrotűkkel működő adagoló tollak. Az első inzulinpumpa 1963-ban jelent meg, Magyarországon 1999-ben. Ma már csak egy mobiltelefon méretű, szenzoros eszköz, amellyel az inzulinadagolás szabályozható az 1-es típusú cukorbetegeknél. Megemlítette, hogy a vármegyei kórházban inzulinpumpa centrum működik. A súlyos következményekkel, akár végtagamputációval is járó cukorbetegséget nagyon komolyan kell venni, mert szövődményeiben minden tizedik másodpercben meghal valaki a világban.

 

A hasmenés okairól az egészségnevelő programon

A hasmenés talán az egyik legkellemetlenebb dolog, ami érhet bennünk. Mit jelent, melyek a leggyakoribb, illetve ismertebb okai, mit tehetünk, mikor forduljunk orvoshoz? – A Zala Megyei Szent Rafael Kórház II-es belgyógyászatán dolgozó dr. Nagy Mátyás belgyógyász Hasmars című előadásában minden feltett kérdésre megadta a választ. Az egészségnevelő programot pénteken rendezték meg a zalaegerszegi kórházban, amelyen a helyi Deák Ferenc Technikum diákjai vettek részt.

– Az egyszeri híg széklet még nem biztos, hogy mindjárt hasmenést jelent, viszont a napi három már gyanúra adhat okot. Innentől kezdve már elgondolkodhatunk azon, mi lehet a baj. A belekbe kilenc liter folyadék kerül be naponta, amelyből általában két litert mi magunk viszünk be. A nyálból, a gyomorból, a hasnyálmirigyből, az epéből és a vékonybélből pedig a többi. A kilenc liternek a 98 százaléka szívódik vissza, így csak 100-200 milliliter lesz a székletben – ismertette.

Az egyik tisztázandó kérdés, mióta tart, másnapra elmúlik, vagy több napon át jelentkezik. A 14 napon túl már hosszan fennálló hasmenésről beszélünk. Ekkor, mint mondta, bármennyire is fura, érdemes megnézni, hogy milyen a színe, vizes-e, zsíros-e. Vajon melyik étellel áll összefüggésben, amelynek elfogyasztása mindig hasmenéssel jár. Érdemes utánanézni annak is, hogy lejárt szavatosságú ételt ettünk-e. Hasi panaszok, görcsök kísérik-e, illetve láz, főleg hosszan tartó, akkor már orvoshoz kell fordulni. Kitért a széklet színére is, amely normál állapotban a barna minden árnyalatát mutatja. Ha zöld, fehéragyag színű, sárga, piros és fekete, az mindig valamilyen szervi problémára, illetve vérzésre utal, amikor is azonnal fel kell keresni az orvost.

A hasmenés leggyakoribb okai között említette a vírus- és baktériumfertőzéseket, az ételintoleranciát és az ételallergiát. Hozzátette: nem mindegy, hogy valaki intoleráns vagy allergiás egy ételre, például a tejre, bár mindkettő járhat hasmenéssel. Az okok közé sorolta továbbá a gyulladásos bélbetegségeket, és a lisztérzékenységet. A bélbolyhok hiánya gátolja a felszívódást, amelyre a szervezet hasmenéssel reagál. Itt szóba hozta, hogy gluténmentes diétát szükségtelen folytatni azoknak, akiknek nincsen panasza. A hormonális zavarok, a stressz, a hashajtó és az antibiotikumok is okozhatnak hasmenést. S ha valamit „benyalunk”, például ha fertőzött ivóvizet iszunk csapból egy olyan országban, ahol ezt nem kéne.

– Ami elkerülhető, azt kerüljük el – tért rá a megelőzésre dr. Nagy Mátyás belgyógyász. – Mossunk kezet, mossuk meg a gyümölcsöket, külföldön palackozott vizet igyunk. Azt az ételt, amitől hasmenést kapunk, hagyjuk el. A főként kisgyermeket érintő rotavírus-fertőzést szájon át beadandó védőoltással előzzük meg. Ha már benne vagyunk, bőven igyunk folyadékot, gondoskodjunk az elektrolitpótlásról, ennivalóról is. A Brat-diéta négy kímélő élelmiszert tartalmaz, vagyis banánt, rizst, almaszószt és pirítóst nyugodtan fogyaszthatunk. A probiotikumok segítenek a bélflóra helyreállításában. A hasmenés kezelésében szóba jöhetnek a betegségspecifikus gyógyszerek, illetve az antibiotikum, de csak baktérium okozta esetekben. Ha semmi nem segít, és főként a kiszáradás elkerülése végett, kórházi kezelésre is sor kerülhet.

 

Hogyan segítenek a védőoltások a betegségek ellen?

Minden a fejőnőkkel kezdődött a 18. században, amikor is egy Jenner nevű angol orvos észrevette, hogy a nők bár elkapták a tehénhimlőt, az emberre halálos kórságot hozó fekete himlőt viszont nem. A himlő elleni védőoltás felfedezésével íródott az első fejezet a védőoltások történetében. Hogyan fejlődött és hol tart ma a vakcináció? – arról dr. Felső Péter klinikai mikrobiológus a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház középiskolásoknak szervezett egészségségnevelési programján beszélt.

Az orvos etikusnak nem nevezhető módon a kertész nyolcéves fiát oltotta be először tehénhimlővel, majd fekete himlővel. Ezzel az egymáshoz közel álló kórokozók viselkedését tesztelte arra számítva, hogy az immunrendszer olyan védettséget alakít ki a tehénhimlő ellen, ami átmegy a fekete himlőre is, mondta el a klinikai mikrobiológus.

– A vakcináció során speciálisan bevitt kórokozó-alkatrészekkel indukáljuk a szervezet védekezőképességét. Ez az aktív módja, a passzív módja pedig az, amikor kész ellenanyagot juttatunk be. Például tetanusz-fertőzéskor, amikor nagyon gyorsan kell lépni. A kész ellenanyaggal a védettség azonban csak addig tart, amíg az le nem bomlik. Ezért sokkal hatékonyabb az aktív védekezés, mert kialakul a immunmemória. Az aktív, vagyis az élő, legyengített kórokozókat tartalmazó vakcinákból elég egy szuri, az inaktívakból több oltás szükséges, mert az oltóanyag nem élő kórokozót tartalmaz – magyarázta dr. Felső Péter.

A szakember a Magyarországon kötelező védőoltások ismertetésével folytatta, elsőként megemlítve a tuberkulózis elleni BCG-oltást, amit még a kórházban kap meg a csecsemő születése után. Beszélt többek között a torokgyík, a tetanusz, a szamárköhögés, a járványos gyermekbénulás, a Hemofilusz okozta agyhártyagyulladás, a bárányhimlő, a kanyaró, a mumpsz és a rózsahimlő elleni védőoltásokról. Kitért ezen betegségek súlyos, gyakran életet veszélyeztető következményeire, hangsúlyozva azt, hogy ezek a vakcinákkal elkerülhetők.

Az egészségnevelő programon a zalaegerszegi Deák Ferenc Technikum egészségügyi ágazatán tanuló diákok vettek részt. Emiatt is felhívta figyelmüket a krónikus májgyulladás, a Hepatitis A elleni védőoltásra, amely kötelező lesz, ha munkába állnak a kórházban. A Hepatitis B elleni védőoltást érdemes beadatni olyan országokba való utazások előtt, ahol ezen fertőzés előfordulása jelentős. Kiemelten beszélt a szexuális úton terjedő HPV, a humán papilloma vírusról. Az alacsony kockázatú típusai hámburjánzást, szemölcsöt okoznak, a magas kockázatúak ellenben daganatos elváltozásokat, például péniszdaganatot és méhnyakrákot. Hangsúlyozta, a HPV elleni oltás csak a szexuális élet megkezdése előtt hatásos. Máskülönben az óvszer használata javasolt a fertőzés súlyos következményeinek elkerülése végett.

Végül néhány tévhitet oszlatott el. Nem igaz, hogy egészségesebbek azok a gyerekek, akiket nem oltanak be. Nincs összefüggés a védőoltások beadása és az allergiás megbetegedések között. Nem a gyógyszercégek lobbija a védőoltás, amelynek rendszere nagyon szigorú szabályozás alatt áll. A védőoltások nem tartalmaznak rákos sejteket, és a vakcináktól nem lehet autizmust kapni, szögezte le dr. Felső Péter.

 

Őszintén a nemi úton terjedő betegségekről

Mintegy 150 évvel ezelőtt a szifiliszes betegeknek először csak a bőrtüneteit látták az orvosok, ezért a bőrgyógyászokhoz irányították őket. Így alakult egy szakmává a bőrgyógyászat és a nemigyógyászat. Dr. Hodossy-Virágh Andor bőrgyógyász szakorvos kezdte ezzel a magyarázattal a nemi betegségekről szóló előadását a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház első alkalommal megrendezett egészségnevelési programján.

– A fiatalok szexuális élet iránti érdeklődése rettentően felgyorsult, és az interneten szűretlenül áradnak az információk. A témáról azért is fontos beszélni, mert a 15 és 18 év közötti középiskolások közel fele él aktív nemi életet. Az első szexuális együttlét átlag életkora 16,9 év, és a fiatalok 90 százaléka az első testi kapcsolatkor nem védekezik. Magyarországon évente 50 ezer nő esik át abortuszon, 10 százalékuk 18 évesnél fiatalabb. Az iskolai szexuális felvilágosítás ad hoc jellegű. Vannak fiatalok, akik rendszeresen használják az óvszert, míg mások nem. A nemi úton terjedő fertőzések megelőzése azonban sokkal többször szól, mint az óvszerhasználat és monogámia sulykolása – húzta alá dr. Hodossy-Virágh Andor.

Nézzük számokat, hogy egy fertőzött személlyel létesített aktus után mekkora eséllyel kaphatunk el valamit. A HIV esetében 0,05-0,1 százalék, a HPV-nél 4 százalék, a Mycoplasma-nál 20–66 százalék és a szifilisznél 51–64 százalék közötti. A gonorrheát (trippert) a nők 90 százalékos eséllyel kaphatják el fertőzött partnerüktől. A bőrgyógyász szakorvos 2020. évi adatokat is megosztott a világban felderített nemi fertőzésekről. E szerint 129 millió volt a Chlamydia, a tripper 82 millió, a szifilisz 7,1 millió, míg a HPV-fertőzés 13 millió volt abban az évben. Magyarországon 2021-ben a bejelentett fertőzések között mintegy 800 szifiliszes esetet regisztráltak, tripperből több mint 1300-at. Ebből a 15 és 19 év közötti korosztályból 48 volt szifiliszes, míg 113 tripperes. A felderítetlenek miatt ennél jóval magasabbak az esetszámok.

Dr. Hodossy-Virágh Andor a továbbiakban az egyes nemi betegségek tüneteit és következményeit ismertette. Például a Chlamydiáról elmondta, hogy napjaink egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő fertőző betegsége. A tizen- és huszonéves fiatalokat érinti a leggyakrabban. Gyors terjedésének oka, hogy szinte semmilyen panaszt nem okoz a nők mintegy hetven százalékánál. A HPV-nek, a humán papilloma vírusnak közel 200 típusa van. A nők több mint a fele, a férfiak 70 százaléka fertőződik meg életében legalább egyszer HPV-vel, és ebből minden tizedik fertőzés tartósan fennmarad.

– A nemi úton terjedő betegségek kórokozói nagyon érzékenyek, szobahőmérsékleten hamar elpusztulnak. Használati tárgy közvetítésével nem terjedhetnek. Persze vannak kivételek, de a wc-deszka nem az. Hatalmas tévedés azt gondolni, hogy a normakövető életmódot folytatók nem lehetnek nemi betegek. Bárki lehet az. Semmi más nem kell hozzá, csak egyszer egy tünetmentes, fertőzött partnerrel létesített aktus. Mindazonáltal fontos a szexuális partner és a védekezés módszerének gondos megválasztása – hívta fel a figyelmet a bőrgyógyász szakorvos.

 

Forrás: zaol.hu,  fotó: zaol.hu/ Antal Lívia