PRISM - Megelőzésközpontú, jogalapú megközelítés a mentális egészség támogatására a veszélyeztetett lakossági csoportok körében
|
Projekt cím |
Megelőzésközpontú, jogalapú megközelítés a mentális egészség támogatására a veszélyeztetett lakossági csoportok körében |
|
Projektazonosító |
101233316 |
|
Támogatási szerződés azonosító |
101233316 |
|
Projekt cím angolul |
The Joint Action Prevention oriented RIghts-based approach to Support Mental health in vulnerable population groups |
|
Rövid projekt név |
PRISM |
|
Támogató program |
EU4H-2024-JA-IBA-06 |
|
Támogatás a programból (Pénznem) |
EUR (€) |
|
Támogatás a programból (összeg) |
€ 5 999 585,34 |
|
Projekt teljes költségvetése (összeg) |
€ 7 499 485,44 |
|
Az OKFŐ-re jutó támogatás a programból (összeg) |
€ 365 518,42 |
|
Az OKFŐ-re jutó támogatás a programból (%) |
80% |
|
Az OKFŐ által biztosított önerő intézményi forrásból (%) |
20% |
|
Támogatást igénylő |
ASOCIACIÓN INSTITUTO DE INVESTIGACIÓN EN SISTEMAS DE SALUD, BIOSISTEMAK |
|
Főkedvezményezett |
ASOCIACIÓN INSTITUTO DE INVESTIGACIÓN EN SISTEMAS DE SALUD, BIOSISTEMAK |
|
Konzorciumi partnerek száma összesen |
30 konzorciumi partner (BEN), 29 kapcsolt szervezet (AE), 1 társult partner (AP) |
|
Háttér A projekt általános célkitűzései A projekt céljai |
A mentális egészségi problémák világszerte sok embert érintenek.A COVID-19 világjárvány előtt becslések szerint legalább 970 millió ember szenvedett mentális betegségtől (az Európai Unióban 84 millió fő, azaz minden hatodik ember). A mentális zavarok előfordulása nem, illetve életkor szerint változik. A mentális betegségek terhei minden országban érintik az élet minden szakaszát: a korai életkorban a fejlődési és viselkedési zavarok jelentik a legnagyobb terhet, míg felnőtt- és időskorban a depressziós és szorongásos zavarok dominálnak. Összességében a legnagyobb teher a fiatal felnőttkorban jelentkezik. A világon a mentális zavarok a legfőbb okai a csökkent életminőségbeneltöltött éveknek (YLD), globálisan minden hatodik YLD (15,6%) mentális zavarokhoz köthető. A közvetlen kezelési költségeken túl a mentális zavarok számos közvetett költséggel járnak, például csökkent gazdasági termelékenységgel, magasabb munkanélküliségi rátával és egyéb gazdasági hatásokkal. Ezek a társadalmi költségek jelentőseklehetnek, gyakran meghaladják az egészségügyi kiadásokat. A Világgazdasági Fórum kutatói szerint a rossz mentális egészségi állapot gazdasági költsége 2010-ben körülbelül 2,5 billió amerikai dollár volt, amelyből 1,7 billió a gazdasági termelékenység csökkenéséből, 0,8 billió pedig a közvetlen ellátási költségekből származott. Ez az összköltség 2030-ra várhatóan 6 billió dollárra nő, a társadalmi költségek emelkedésével együtt – ez több, mint amit a kutatók a rák, a cukorbetegség és a krónikus légzőszervi betegségek együttes költségeként becsültek. A közepes és alacsony jövedelmű országok (LMICs) a mentális egészségi állapotok költségeinek 35%-át viselik. Ez az arány tovább nőtt a COVID-19 világjárvány, háborúk és következményeik, a klímaválság, a digitalizáció fokozódása, a munkanélküliség, a megélhetési költségek emelkedése és a jövővel kapcsolatos bizonytalanság következtében. 2022 tavaszán az adatok szerint az EU tagállamaiban átlagosan a felnőttek 55%-a tekinthető depresszió szempontjából veszélyeztetettnek. Ha a mentális zavarokat nem ismerik fel és nem kezelik, az jelentős humán kockázatokkal és pénzügyi költségekkel jár, beleértve a negatív hatásokat az oktatási és foglalkoztatási eredményekre, valamint az érintettek életminőségére. A konfliktusok, járványok, társadalmi igazságtalanság, diszkrimináció és hátrányos helyzet mind olyan makrokockázatok, amelyek újabb mentális zavarokat okozhatnak sokaknál, illetve súlyosbíthatják a már meglévőket. Ezért különös figyelmet kell fordítani a sérülékeny és társadalmilag hátrányos helyzetű csoportokra – például gyermekekre, fiatalokra, idősekre, migránsokra, menekültekre, romákra, munkanélküliekre, LGBTQI+ személyekre, szerhasználókra és fogvatartottakra –, amennyiben valóban átfogó, személyre szabott, jogalapú mentális egészségügyi megközelítést kívánunk megvalósítani. A JA PRISM közös fellépés hozzájárul a mentális betegségek terhének csökkentéséhez, különös tekintettel a sérülékeny csoportokra, a jó mentális egészség előmozdításával, a mentális problémák hatékony megelőzésével, valamint a mentális egészségügyi kezelésekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításával 18 EU-tagállamban és 2 társult országban. A JA PRISM támogatja a legjobb és ígéretes gyakorlatok új környezetbe történő átvitelét és bevezetését, amelyek az Európai Bizottság portálján szerepelnek, és a megelőzésre fókuszálnak. Ezek a gyakorlatok azonosítják a mentális egészség egyéni, társadalmi és strukturális meghatározóit, majd beavatkoznak a kockázatok csökkentése, a reziliencia építése és a mentális egészséget támogató környezetek kialakítása érdekében. Mivel a mentális egészség meghatározóinak átalakítása gyakran túlmutat az egészségügyi szektor hatáskörén, a hatékony előmozdítás és megelőzés több szektort érintő együttműködéssé válik. Az egészségügyi szektor ebben úgy vesz részt, hogy beépíti a mentális egészség előmozdítását és megelőzését az egészségügyi szolgáltatásokba, valamint támogatja, kezdeményezi és – ahol szükséges – elősegíti a szektorok közötti együttműködést és koordinációt. A JA PRISM három jó gyakorlat megvalósítását segíti elő, amelyek egyértelműen emberi jogi megközelítést alkalmaznak (mindenkinek – bárki legyen és bárhol éljen – joga van a lehető legmagasabb szintű mentális egészséghez). A célcsoportok közé tartoznak a gyermekek és serdülők, idősek, migránsok, szerhasználók és mentális problémákkal élő személyek. A tagállamok preferenciái és prioritásai alapján az átvételre kerülő jó gyakorlatok az alábbi területekre fókuszálnak:
A megvalósítás eszközei:
A JA PRISM konkrét célkitűzései két szinten kerülnek meghatározásra:
A közös fellépés szintjén megfogalmazott konkrét célkitűzések a következők: - A jó mentális egészség előmozdítása és a mentális problémák megelőzése. - A bizonyítékokon alapuló, innovatív, ígéretes és személyre szabott megközelítésekhez és beavatkozásokhoz való hozzáférés javítása a mentális egészségi problémák kezelésében, beleértve a közösségi ellátás és megközelítések fejlesztését is. - Az életminőség javítása megfelelő és betegközpontú utógondozás révén, különös tekintettel az alapvető jogokra, valamint a megbélyegzés és a diszkrimináció kezelésére. - A tagállamok támogatása abban, hogy átfogó megközelítést alkalmazzanak a mentális egészség terén a sérülékeny csoportok számára. - Hozzájárulás az alkalmazott gyakorlatok és eredmények hosszú távú fenntarthatóságához országos szinten. - A mentális egészséget támogató gyakorlatok új környezetbe történő átvitelének elősegítése a sérülékeny csoportok körében. - A szinergiák és az együttműködés erősítése több, a mentális egészség előmozdítását támogató európai kezdeményezés között. - A közös fellépés célkitűzéseinek, tevékenységeinek és eredményeinek hatékony terjesztése és kommunikációja nemzeti és nemzetközi szinten. |
|
Munkacsomagok |
A JA PRISM tevékenységei hét munkacsomagra (WP) oszlanak: négy átfogó munkacsomag, valamint három technikai munkacsomag, amelyek mindegyike egy-egy kiválasztott jó gyakorlat implementációját tűzte ki célul. Munkacsomagok és feladatok bemutatása: WP1: Koordináció 1.1 Technikai és pénzügyi koordináció, valamint a JA napi működésének irányítása1.2 Konzorciumi találkozók és külső kapcsolattartás1.3 Etikai és adatkezelési feladatok1.4 Jogi ügyek kezelése WP2: Kommunikáció és disszemináció 2.1 Kommunikációs és disszeminációsi stratégiák és tervek2.2 Vizuális kommunikáció és promóciós anyagok2.3 Projekt weboldal2.4 Közösségi média tevékenység2.5 Érdekhordozók feltérképezése és bevonása WP3: Értékelés 3.1 A projekt előrehaladásának nyomon követése3.2 Stratégia a gyakorlatok országok közötti átvitelére3.3 Kiegészítő módszertan a mentális egészséggel kapcsolatos horizontális kérdések beépítésére3.4 Hatásértékelés WP4: Fenntarthatóság 4.1 Fenntarthatósági eszköztár kidolgozása a bevált gyakorlatok átviteléhez4.2 Sérülékeny csoportok és saját tapasztalattal rendelkező személyek bevonása4.3 Szakmai közösség kialakítása4.4 Szinergiák nemzetközi projektek, hálózatok és kezdeményezések között4.5 Fenntarthatósági stratégia WP5: A BIZI program implementációja 5.1 Helyzetelemzés5.2 Helyi környezethez és igényekhez való alkalmazkodás5.3 Mentális egészséggel kapcsolatos horizontális kérdések beépítése5.4 Cselekvési tervek kidolgozása5.5 Megvalósítás és nyomon követés WP6: A Circle of Friends program implementációja 6.1 Helyzetelemzés6.2 Helyi környezethez és igényekhez való alkalmazkodás6.3 Mentális egészséggel kapcsolatos horizontális kérdések beépítése6.4 Cselekvési tervek kidolgozása6.5 Megvalósítás és nyomon követés WP7: Az ABC - Act Belong Commit program implementációja 7.1 Helyzetelemzés7.2 Helyi környezethez és igényekhez való alkalmazkodás7.3 Mentális egészséggel kapcsolatos horizontális kérdések beépítése7.4 Cselekvési tervek kidolgozása7.5 Megvalósítás és nyomon követés Az Országos Kórházi Főigazgatóság a Fenntarthatósági munkacsomagot (WP4) vezeti, társvezető a Kommunikációs és disszeminációs munkacsomagban (WP2), valamint a BIZI (WP5) és Circle of Friends (WP6) programokat adaptálja Magyarországon. |
|
Projekt megvalósításának tényleges kezdete |
2025.09.01. |
|
Projekt fizikai befejezésének határideje |
2028.08.31. |
|
Projekt fizikai befejezésének tényleges határideje |
N/A |
|
Kötelező mondat |
A PRISM közös fellépés az Európai Unió finanszírozásával valósul meg. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökség (HADEA) véleményét. Így ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé. |
|
Logo |
|
|
A projekt weboldala |
. |
|
Közérdekű információk |